A hőszivattyú-technológia a klímaválság árnyékában

Fenti címmel rendezett színvonalas konferenciát 2020. február 12-én a Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHŐSZ) és a Media 12 Kiadó hazai és nemzetközi előadók részvételével. A rendezvényen műszaki megoldásokat és jó példákat mutattak fel arra, hogy a hőszivattyú-technológia hogyan könnyítheti meg az átállást a szén-dioxid-mentes hazai épületállomány mielőbbi elérésére. A konferencia tucatnyi előadását mintegy száznegyvenen látogatták.

Nyitóelőadás

Megnyitó beszédében Kiss Pál, a MAHŐSZ elnöke megemlítette, hogy 2019-ben egyes európai országokban 80-100%-kal több hőszivattyút adtak el, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a hőszivattyúk MW-os nagyságrendben megjelentek a távhőszolgáltatásban is.

Kiss Pál, a MAHŐSZ elnöke megnyitó beszédét tartja.

Megnyitó beszédében Kiss Pál, a MAHŐSZ elnöke megemlítette, hogy 2019-ben egyes európai országokban 80-100%-kal több hőszivattyút adtak el, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a hőszivattyúk MW-os nagyságrendben megjelentek a távhőszolgáltatásban is 
A nagy érdeklődéssel kísért nyitóelőadást Kaderják Péter, az ITM államtitkára tartotta meg Nemzeti Energia- és Klímaterv, és ami mögötte van címmel. Előadása bevezetőjében elmondta, hogy a Kárpát-medencében magas, de a világátlag alatti klímaváltozási hatás érvényesül. Az átlaghőmérséklet száz év alatt világviszonylatban átlagosan 1,5 °C-kal nőtt, és a növekedés üteme sajnálatosan gyorsul. Magyarországra az évszakos változásokat tekintve elmondható, hogy leginkább a nyarak melegedtek, országos átlagban 2,2 °C-kal. A továbbiakban az előadó szólt arról, hogy hazánk importfüggősége szénhidrogénekből és villamos energiából kockázatosan magas, ezért a hazai energia- és klímapolitikai stratégia kiemelt célja az energiafüggetlenség erősítése a fogyasztó középpontba helyezésével, az energiaellátás biztonságának megerősítésével, továbbá az energiaszektor klímabarát átalakítása, valamint energetikai innovációk és gazdaságfejlesztési intézkedések bevezetése révén.

Kaderják Péter előadása végén kiemelte, hogy az energiaszektor klímabarát átalakításának területén már pozitív eredmények figyelhetők meg a PV-kapacitások jelentős bővítésénél. Így a fotovoltaikus áramtermelést növekvő mértékben hőszivattyúkkal mint áramfogyasztókkal kombinálva, tiszta energiával tudunk egy korszerű technológiát működtetni. A Nemzeti Energiastratégia szerint pedig fontos cél a hőszivattyúk számának és kapacitásának a jelenlegi értékek több mint nyolcszorosára való növelése 2030-ig, amikorra a lakossági hőszivattyúk darabszáma 100 ezerre, beépített kapacitása pedig 410-420 MW-ra növekedhet.

A LISCOOL-projekt  

Thomas Nowak, az EHPA, az Európai Hőszivattyú Szövetség főtitkára Bemutatkozik a LISCOOL projekt, avagy a hőszivattyúk szerepe a villamosenergia-hálózat szabályozásában című előadásában négy lisszaboni irodaépületnél megvalósított demonstrációs projektet mutatott be. A projekt keretében az irodaépületekbe multisplit rendszerű klímaberendezéseket építettek be, amelyeket kiegészítettek hidegenergia-tárolókkal és a fogyasztói szokásokat  befolyásoló funkcióval. A projekt célja, hogy a villamosenergia-kereskedők számára olyan üzleti modelleket hozzanak létre, amelyek maximalizálják a teljes nyári szezonban a megújuló energiák csúcsidőszaki felhasználását. Ezenkívül a rendszer hatékonyan segíti az áramhálózatok üzemeltetőit a hálózat rendkívüli helyzeteinek kezelésében.

A hőszivattyús technológiák alkalmazása új és meglévő épületeknél

Häfner Tibor (Stiebel Eltron) a fentivel azonos című előadásában először megfogalmazta a hőszivattyúk alkalmazását érintő főbb különbségeket az új építések és a felújítások között. Ezek a hőszigeteltségi állapotra és a hőveszteség nagyságára, a hőleadók fajtájára, valamint a HMV-termelés módjára vonatkoznak. Megállapította, hogy a meglévő épületek és meglévő hőelosztási rendszerek adottságai nagymértékben befolyásolják a hőszivattyú hatékonyságát. Ezt követően bemutatta a magyarországi lakóépületek típus és életkor szerinti megoszlását, valamint a lakóépületek fűtési rendszereinek megoszlását az energiahordozók szerint. Végül rátért 4 különböző nagyságú és többféle rendeltetésű, hőszivattyúval fűtött épület műszaki ismertetésére. Az egyik családi háznál bemutatta, hogy amíg az épület fűtési, hűtési és HMV-termelési költsége normál áramtarifával számolva 174 ezer, addig geotarifával mindössze 120 ezer forint, vagyis ezáltal 31%-os költségcsökkenés érhető el.

A magyarországi lakásállomány megoszlása típus szerint, KSH-adat
A magyarországi lakásállomány megoszlása életkor szerint, KSH-adat
A magyarországi lakásállomány megoszlása a fűtés energiahordozója szerint, KSH-adat

A Thermowatt technológia

Kiss Pál (Thermowatt Kft.) előadásában a szennyvízhő-hasznosításon alapuló Thermowatt-technológiát mutatta be, amely 34 európai országban bejegyzett szabadalom. A Magyarországon eddig megvalósult 6 projekt (ezek közül kettő a Fővárosi Csatornázási Műveknél) mindegyike legalább 1 MW teljesítményű.

A Thermowatt-technológia gazdasági előnyeit az előadó többek között az alábbiakkal jellemezte:

  • a rendszer magas COP-értéke miatt a létesítmény fűtése és hűtése sokkal olcsóbbá válik,
  • hosszú távon a hagyományos energiahordozó-árak várható jelentős növekedése a szennyvízhőn alapuló rendszer üzemeltetését még kedvezőbbé teszik,
  • a megújuló alapon történő hőszolgáltatás 5%-os ÁFA-kulccsal számlázható.

A hallgatóság soraiból érkező kérdésre az előadó elmondta, hogy a szennyvizes hőcserélőt évente 1-2-szer, extrém esetekben 3 havonta kell tisztítani, de már kifejlesztettek egy olyan öntisztító rendszert is, amely az áramlási irány megfordítása alapján működik.

Néhány további előadás fő gondolata

Tóth Tamás, a MEKH elnökhelyettese előadásában bemutatta azt az örvendetes fejlődést, ami szerint a hőszivattyúk által szolgáltatott hőenergia megújuló energiából származó része a 2012-es 92 TJ-ról 2018-ra 331 TJ-ra nőtt.
Dr. Ádám Béla (HGD Kft.) Földhős hőszivattyús rendszerek hatékonysági tapasztalatai projektpéldákkal című előadásában ismertette a földhős/vízkutas rendszerek létesítésének sémáját a döntéselőkészítő tanulmánytól a monitoringig, és kitért a helyenként jelentkező kockázatokra is. A hatékonyságot befolyásoló hibalehetőségek között tervezési hibaként többek között a primeroldali alulméretezést (szondahiány) és a szondák egymásra hatásának figyelmen kívül hagyását (5 m a minimális szondatávolság) nevezte meg. A kivitelezési hibák között a hiányos tömedékelést, a nem előírt arányú fagyállókeverék alkalmazását, és lágy víz helyett hálózati víz használatát jelölte meg. Végül projektpéldákon keresztül hatékonysági különbségeket és monitoringeredményeket mutatott be.
Falvi József (Ariston Thermo Hungária Kft.) az Ariston Net-kapcsolat architektúrájának és a végfelhasználóknak készült okostelefon-applikáció bemutatása után  ismertette a hőszivattyús rendszerek távfelügyeletének ügyféloldalát és a szervíz partneren keresztül lebonyolított távfelügyelet lehetőségeit.

Kerekasztal-beszélgetés

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők az alábbiakat állapították meg.

  • A hőszivattyúk hatékonyságát szinte már csak digitalizációval, pl. távbeavatkozással lehet növelni. Ennek akadálya a munkaerőhiány és az alvállalkozók hiánya az információtechnológia területén.
  • A hőszivattyú bonyolultabb szerkezet, mint maga az a ház, ahová beépítik. Nagyobb a hibalehetősége, és nagyobb a karbantartás- és üzemeltetésigénye is.
  • Kérdésként merül fel, hogy az üzemeltetők felkészültek-e a hőszivattyúk működtetésére?
  • Tapasztalat, hogy nagy hőszivattyús rendszereknél a rendszeres karbantartás általában megvalósul. Kis rendszereknél viszont többnyire csak egy hiba jelentkezése esetén hívnak szakembert. Fontos feladat lenne a szakma számára a szervizhálózat megerősítése.
  • A hőszivattyús rendszer üzembiztonságát és hatékonyságát magának a szakmának kell biztosítania. Ezért is fontos a szakemberek részvétele az MMK által szervezett továbbképzéseken.
  • A hőszivattyúk eladási darabszámait a kormányzati döntések és a klimatikus változások befolyásolják. Európában tipikus az évi 30-50%-os növekedés.
  • A napelemes rendszerek a többlet-villamosenergia hasznosítása érdekében a beruházókat a hőszivattyús rendszerek irányába terelik.
  • Az ezzel foglalkozó szakemberek tapasztalatai szerint évi 400-500 interneten keresztül történő ajánlatkérés 10%-ából lesz helyszíni megbeszélés, és 1 %-ából konkrét megrendelés.
  • A hőszivattyúk számára a meglévő épületek is piacot jelentenek, főleg akkor, ha a fűtési hőmérsékletet egy épületszerkezeti felújítás (pl. a homlokzatok hőszigetelése) után csökkenteni lehet.

Dr. Vajda József

Megosztás

Előző olvasása

Épületgépészeti berendezések összehasonlítása

Következő olvasása

A depóniagáz, mint hasznosítható energia