A direkt elektromos árammal való fűtés lenne a jövő fűtési technológiája? - ifj. Czinege Károly válasza (Áramvita 2. rész)

2020. máj. 12. kedd, 17:49

Lapunk 2019. decemberi számának 28.-30. oldalain Kardos Ferenc és dr. Vajda József tollából jelent meg „A direkt elektromos árammal való fűtés lenne a jövő fűtési technológiája?” című cikk, amelyben a szerzők ifj. Czinege Károly „Az elektromos fűtés a jövő megoldása! Optimális beruházás, maximális komfortérzet” című könyvével kapcsolatban fogalmaztak meg néhány, a könyv szerzőjének véleményétől esetenként eltérő gondolatot. Jelen írásunkban a könyv szerzője válaszol a decemberi szakcikk megállapításaira,ami itt érhető el, valamint a nyomtatott lap pdf-változatában is olvasható.

 

Legelőbb is hálás vagyok az Épületgépész szaklapnak, hogy foglalkozik a könyvemmel, még akkor is, ha az nem kimondottan a szakmának szól, hiszen olyan nyelvezettel íródott, amit a laikus is megért. A könyv legfontosabb célja, hogy az elektromos fűtést övező tévhiteket eloszlassa. Két szerző egymástól függetlenül írta le véleményét, így válaszomat én is ezen sorrendben írom.

Válaszok Kardos Ferenc megállapításaira

Kardos Ferenccel többször váltottunk szót személyesen is, vagy ütköztettük véleményünket különböző internetes fórumokon. Elsők között kapott példányt a kötetemből.

Véleménye elején velem egyetértve írja, hogy „életünk számtalan területén bizonyos speciális fűtési feladatokat szinte kizárólag elektromos fűtéssel lehet megoldani.” Köszönöm az egyetértést, mert ez tényleg így van. Naponta fordulnak hozzám az egész országból épületgépészek, mert egyre többször fordulnak elő „speciális fűtési feladatok”, amelyeket elektromosan célszerű megoldani, és ezen lehetőségeket nem minden épületgépész ismeri a tervezéshez elegendő mélységben. Emiatt is született meg a könyv kiegészített (tervezési adatok, kivitelezési tanácsokkal) változata szakembereknek. Ebbe itt lehet beleolvasni: https://elektromosfutes-tervezoknek.hu/elektromosfutes-a-jovo-megoldasa/.


A cikk további részében részletesen ír az elektromos padlófűtésről, többek között kifogásolva, hogy azzal nem lehet hűteni. Ez igaz, de ezt nem is ígértük soha. Viszont milliókkal kevesebbe kerül a beruházása, mint egy hűtésre is képes, hőszivattyús rendszernek. Hűteni pedig sokkal kisebb beruházás árán klímával is lehet, ami természetesen télen – igen gazdaságos módon – fűteni is tud. Mivel a hőtárolós padlófűtés vezérelt árammal működik, a működési költsége is nagyon kedvező. Fontos megjegyezni, hogy a kivitelezés után semmilyen karbantartási költsége nincs, és ez pl. 30 év működést figyelembe véve fontos körülmény.


A költségekről írt részben viszont vannak tévedések. Igen, az én házamhoz 3x32 ampert kötöttem le a fűtés miatt, de talán nem mindenki épít közel 400 m2-es házat, és fűt belőle elektromosan 300 m2-t. A mai, szigorú energetikai előírások alapján épült, átlagosan 100-120 m2-es házakat 5-6 kW teljesítménnyel ki kell tudni fűteni, ami annyi, mint pl. egy második elektromos tűzhely beépítése, ami miatt senki nem tervez 3x32 amperes bekötést. Az elektromos autók töltésével kapcsolatban szintén van egy tévedés, ugyanis azokat nem lehet vezérelt áramról tölteni, tehát az autó töltése miatt a fűtési képesség nem változik.


Hosszan ír a hőtárolós padlófűtésről, riasztóan számszerűsítve a padló hektikusan változó hőmérsékletét. Én elfogadom, hogy az elmélet ezt adja, de szerencsére a gyakorlat épp az ellenkezőjét bizonyítja. 24 órából ugyanis nem egyben van a 16 órányi vezérelt áramszünet, hanem szétszabdalva, tehát a hőtároló beton többször kap hőenergiát az alacsony hőmérsékletű fűtőkábeltől. A másik fontos körülmény, hogy a betonban viszonylag lassan mozog a hő, így annak felületi hőmérséklete 24 óra alatt csak 1-2 °C-t változik, miközben a szoba levegője még ennyit sem. Teljesen alaptalan riogatás tehát, hogy a „betontömeg napi hőmérsékletváltozása meghaladja a 15 °C-ot”. Szintúgy valótlan, hogy „Talán nem tévedek nagyot, ha azt vélelmezem, hogy a helyiséghőmérséklet 18 és 28 °C között fog ingadozni”. Tisztelt Kardos úr, elnézést, de ez a gyakorlatban teljesen másképpen van. 22 éve foglalkozunk padlófűtéshez szükséges fűtőkábelek forgalmazásával, és régi vevőink küldik hozzánk az új érdeklődőket, mert meg vannak elégedve a fűtési komforttal.


Az első ilyen jellegű padlófűtést szüleim házában 1982-ben építettük be, magam 20 éve lakom ilyen házban, és az irodánkat is kizárólag így fűtjük, tehát van tapasztalatom. Az irodánkban szívesen látok vendégül egy épületgépész bizottságot, aki mérésekkel győződhetne meg a leírtakról. Sokat jelentene a szakmának egy ilyen hivatalos, szakmai mérés bemutatása. A megfigyelés közben meg is tudnának ismerkedni az elektromos fűtéseinkkel.


Alaptalan ijesztgetés a következő szakasz „nem rángatnánk a lakás és a szerelőbeton hőmérsékletét, nem repedne meg a hidegburkolat, nem pattogzana ki a fugaanyag”. Fontos előny a fűtőkábeles fűtésnél, hogy a fűtőkábel hőmérséklete gyárilag beállított teljesítménytől függően 24–28 °C közötti. A felhasználónak semmilyen lehetősége nincs ezen változtatni, ellentétben a vizes padlófűtéssel, ahol lehetőség van a fűtővíz hőmérsékletének egyedi beállítására. Nem is lehet melegebb a kábel, hiszen ha pl. 23 °C-ot akarok egy szobában, azt 24-25 °C-os padlóhőmérséklettel érem el. Ilyen magas felületi padlóhőmérséklet nyári napsütés hatására bármikor keletkezik, és emiatt mégsem riogatunk senkit. Ha a padló felületi hőmérséklete 24 °C, alatta 4-5 cm-rel nem lehet a fűtőkábel 26-27 °C-nál több. Éppen a rosszul használt (a gyors felmelegedés igénye miatt magas vízhőmérséklettel túlfűtött) vizes padlófűtés miatt terjedt el az a tévhit is, hogy keringteti a port.


„A padlóban műanyag csöveket helyeznek el, amelyek vélhetően hosszabb élettartamúak, mint egy fűtőfólia vagy fűtőkábel.” Nincsenek információim a műanyag csöves fűtés élettartamáról, de tudom, hogy az általam 38 éve lefektetett fűtőkábel ma is fűt. „Ezek a műanyag csövek nem sugároznak semmilyen mértékű elektroszomogot.” Ez igaz. De a rézhálóval teljes felületén befont fűtőkábel (amelynek hálója be van kötve a földelésbe) sem sugároz elektroszmogot – ahogyan ezt éppen Kardos úr állapította meg, amikor összehasonlító méréseket végzett a fűtőkábel és a fűtőfólia elektroszmoghatásaival kapcsolatban. Kötetemben ki is fejtem azt a 7 okot, amiért NEM árulok fűtőfóliát. 


Az elektromos fűtés napelemekkel történő teljes kiváltása, természetesen, nem mindenütt valósítható meg, főleg utólagos beruházásnál. De új épületnél, ahol a tetőtájolást mi határozzuk meg, valamint szinte minimális a fűtési igény, ott igenis komoly alternatíva a napelem és az elektromos fűtés összekötése. Saját, 400 m2-es házamnál a 4,8 millió forintos napelemes beruházás révén (a rezsicsökkentés után is) a havi 43 ezer forint átalány helyett, amit korábban fűtésre és normál villamos fogyasztásra fizettem, évi 45 ezer forint lett a teljes villanyszámlám, a 2019-évi éves elszámoláskor. Igen, az inverter nem feltétlenül bír ki 20 évet, de sok épületgépészeti egység sem. A kazán ára önmagában jellemzően kevesebb, mint egy ekkora inverter, de a cseréje ritkán jár egyedül. Mostanság is látjuk, új kazánhoz új kémény is dukál, új engedély stb. Tehát közel ugyanott vagyunk a költségekben. Ha pedig véletlenül kisebb házunk van, az oda szükséges alacsonyabb teljesítményű inverter ára megegyezik a gázkazánéval.



Válaszok dr. Vajda József megállapításaira

Dr. Vajda József is „összevonta szemöldökét”, mert úgy érzi, bizonyos kijelentésekkel megtévesztem a laikus olvasókat. Pontokba szedte gondolatait, én is így válaszolok a fontosabb megállapításokra.


1. Igaz a megjegyzése, de a laikus a villanyszámlán kWh-t lát.


2. A 92%-os hatásfokot nem én állítottam, hanem szó szerint vettem át az Épületgépész szaklap 2017. márciusi számában megjelent, Versits Tamás épületgépész szakmérnök által írt cikkből.


3. Igaz, hogy a szakma szerinti számolás alapján 1 °C hőmérséklet-csökkenés 6,7%-kal csökkenti a költségeket, de ezt a laikusok mérni és számolni képtelenek, ezért írtam csak 3-4%-ot, amit ők, a változó fűtési módok mellett is hinni és érezni tudnak.


4. Egyetértek.


7. Igaz, hogy a gyakorlatban tíz év fűtési költsége nem lesz egyenlő az első év tízszeresével, de nem vagyok jós, hogy megmondjam, hogyan változik az egyes energiahordozók ára a következő tíz évben, így maradtam egységesen a szorzásnál. Azt gondolom, a kritizált táblázat sokkal fontosabb eredménye, hogy egy 80 m2-es épület fűtésének kialakítása és működtetése 20 év távlatában is olcsóbb elektromos padlófűtéssel, mint hőszivattyúval vagy kondenzációs kazánnal. A költségek kb. 160 m2-es épület esetén egyenlítődnek ki. Mivel ezt a fontos összehasonlító eredményt nem kifogásolta, így ezt egyetértésnek veszem. Megjegyzem, a téma megérne egy konferenciát, ahol az épületgépészek a gyakorlatban ismerhetnék meg az elektromos fűtések fajtáit, a tervezésükhöz szükséges adatokat. Ahogyan ez az ismeretátadás sikeresen megvalósul azokon az egyetemi előadásokon, amit a villamos tervezőknek tartok.

Ha konferenciára nem is alkalmas, de az elektromos fűtések szakmai megismerésére feltétlenül ajánlom 75 m2-es bemutatótermünket Budapesten, a Teve utcában, ahol tucatnál is több gyártó termékeit ismerheti meg és részben próbálhatja ki a betérő szakember. 


8. A húszéves napelemek termelése természetesen az első évek %-a lesz, nem is lehet más. Hiszen ha a tájolás pl. nem ideális, akkor soha nem tudta az elméletileg lehetséges maximumot termelni, de a lehetségesnek még mindig hozza a jelentős százalékát.


9. Igen, az épületgépészeknél nem általánosan elfogadott a légköbméter alapján számolt hőveszteség, mert ők képesek megfelelő adatok beszerzésére, és az azokkal való számolásra, de a laikus olvasóimnak kellet valami mankót adni a megközelítő számításhoz. Az elmúlt negyven évben épült lakások döntő részének sem épületgépész számolta ki a hőveszteségét, hanem a fűtésszerelő hozott egy kazánt, amit gondolt, a szokásos „így szoktuk” érveléssel beépítve. Pont emiatt van rengeteg túlméretezett, alacsony éves kihasználási fokkal üzemelő gázkazán az országban.


10. Igen, az igazi passzívháznak kevesebb a hővesztesége, mint amit írtam. De két dolog: az átadás után igen kevés passzívházat minősítenek, inkább passzív jellegűnek sikerülnek, amelyeknek már nagyobb lesz a hővesztesége a tervezettnél. A másik tapasztalat, ha egy ház fűtési teljesítménye rátartás nélkül lett beépítve, akkor pl. egy 2 hétig tartó síelés miatt lehűlni hagyott épület felfűtése felháborítóan hosszú időbe, napokba telik, mert a terv csak a hőveszteség pótlását vette figyelembe. Célszerű a gépésznek kicsit nagyobb teljesítményt terveznie. A lakókomfort kialakulása érdekében a padló egyenletes hőmérséklete miatt a fűtőkábeleket nem tehetem 30 cm-nél távolabbra. A fűtési teljesítményt így a kábelek méterenként beállított teljesítménye határozza meg. Mivel az elektromos padlófűtés szobánként szabályozott, nem fogok magasabb beépített teljesítmény mellet sem többet fűteni, mint amit a hőveszteség indokol.


11. Igaz. De aki a jelenlegi, nyílt égésterű kazánját most cseréli elektromos infrafűtésre, az mégiscsak jobban jár, mert a fűtése nem von el oxigént a lakás légteréből.


12. Nem hamis az állítás, miszerint „a gázkészülék soha nincs kémény nélkül”, mert a laikusnak a vízszintes égéstermék-kivezető is kémény, amit a kazánhoz külön meg kell venni.


14. Tisztelt Vajda József! Valószínű nem ugyanazt a statisztikát vettük alapul. Ez a statisztika nem lényeges kérdés a könyv közel 200 oldalán tárgyalt témában. Szerintem egyetlen szén-monoxid által elhunyt ember is sok. Hogy én is egy nagy klasszikust, Hofit idézzem: „Hazánkban nincs analfabéta…. összeírva” Lehet, hogy az összes szén-monoxid-mérgezett sincs összeírva.



A végére apró érdekesség, hogy az itt reagált cikk után, a következő oldalon jött egy beszámoló az első Elektromos Fűtés Konferenciáról, ahol az előadásom után igen sok épületgépész érkezett hozzám gratulálni, mert örülnek, hogy végre hiánypótló információkhoz jutottak az elektromos fűtésekről. Ezen hiánypótló információkat írtam le a második, bővített kötetemben is. Minden szakember kérdését szívesen válaszolom meg, ha azt leírja a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre. Köszönöm a válaszlehetőséget.

Ifj. Czinege Károly

Utoljára frissítve: 2020. máj. 15. péntek, 12:32
Megjelent: 1341 alkalommal
Értékelés:
(0 szavazat)