Deli Daniella klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár idén júniustól vezeti ezt a rendkívül összetett szakterületet a Technológiai és Ipari Minisztérium szervezetrendszerén belül. A Helyettes Államtitkár Asszonyt kérdeztük a hűtéstechnikai és épületgépészeti szektort érintő szakmai terveiről.
Mióta foglalkozik klímapolitikával?
- Társadalmi szinten is felelősségteljesen gondolkodó magyar állampolgárként mindig is foglalkoztatott a klímaváltozás, a globális felmelegedés és ennek a környezetre, társadalomra, gazdaságra gyakorolt hatásai. Az előző kormányzati ciklusban, az európai uniós klímapolitikai és környezetvédelmi ügyeken keresztül, valamint később Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár kabinetfőnökeként már aktívan bekapcsolódhattam a hazai klímapolitika alakításába.
Pontosan milyen szakterületekért felelős?
- Klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárként olyan tématerületekkel foglalkozom, mint az energiahatékonyság, épületenergetika, a kibocsátás-kereskedelmi rendszer hazai működtetése, stratégiák és jogszabályok kidolgozása, megvalósítása a kibocsátás-csökkentés, az alkalmazkodás és a szemléletformálás terén, de a klímapolitikára vonatkozóan a nemzetközi és európai uniós kormányzati érdekképviseletet is említhetném.
Milyen klímapolitikai kihívásokkal lehet számolni a hűtéstechnikai és épületgépészeti szektort érintően a pandémia után és az energiaválság küszöbén?
- Magyarország nemzetközi összevetésben jól teljesít a klímavédelem területén, 1990-től 2020-ig 34 százalékkal csökkentette üvegházhatású gázkibocsátását és 2030-ra az 55 százalékot, 2050-re pedig a teljes klímasemlegességet szeretnénk elérni.
A világjárvány, az ukrajnai háború, valamint az ezek hatására kialakult energiaválság azonban komoly kihívások elé állította a klímapolitikai szakterületet is.
- A tagállami klímapolitikai célok fenntartása mellett a magyar családok védelme érdekében a feladatok átstrukturálására volt szükség, ami még jelenleg is zajlik. A kormány célja, hogy biztosítsa az energiaellátást és a rezsicsökkentés fenntartását. Az energiaválság ugyanakkor felgyorsíthatja azon technológiák elterjedését, amelyek a klímapolitikai törekvésekkel egyezően a dekarbonizáció irányába mutatnak.
Milyen konkrét intézkedéseket foganatosítottak az eddigiekben és melyeket tervezik a hűtéstechnikai és épületgépészeti szektort érintően?
- Elsőként említeném a split klímák és hőszivattyúk telepítésének ösztönzését, hiszen a lakossági egyedi fűtési megoldások területén a hőszivattyúk (split klímák is) megfelelő alternatívák lehetnek az egész fűtési szezonban.
Ehhez kapcsolódóan igény mutatkozik szakképzett, F-gáz vizsgával rendelkező szakemberállomány bővítésére, hiszen a tendencia a korábbiaktól eltérően azt mutatja, hogy a klímatelepítésekre már nem csupán idényszerűen a tavaszi-nyári szezonban van igény, hanem egész évben. Ennek érdekében a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság az országszerte elérhető klímagáz képzések számát folyamatosan növeli.
További fontos, már elért mérföldkő, hogy az idén augusztusban megjelent jogszabály módosítás útján lehetővé vált a regenerált hűtőközegekkel való hazai kereskedelem. A klímapolitikai törekvéseket szem előtt tartva az új szabályozás a gyakorlatban jobban ösztönzi az üzemeltetőket, hogy a visszanyert fluortartalmú üvegházhatású gázok esetében a regenerálást, mint az ártalmatlanítás valós alternatíváját válasszák, így azok csak a legszükségesebb esetben váljanak hulladékká.
A környezetvédelmi és a gazdaságfehérítési célokat szem előtt tartva a klímagáz feketekereskedelem visszaszorítása a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság egyik kiemelt feladata. Emellett az ellenőrzések célja a jogkövető vállalkozások támogatása.
Végül fontos említést tenni az épületenergetikai felülvizsgálat bevezetéséről. A Klímagáz adatbázis kibűvült az ún. épületenergetikai modullal. Az ezzel kapcsolatos hatósági nyilvántartási és ellenőrzési tevékenység célja az épületek szokásos használatával összefüggő energiaszükségletet kielégítő energiamennyiség csökkentése. A nyilvántartással létrejött a fűtési és légkondicionáló rendszerek, valamint ezek szellőzőrendszerekkel kombinált rendszereinek energetikai felülvizsgálatát támogató informatikai modul. Ezzel párhuzamosan megkezdődik az ehhez kapcsolódó ellenőrzési és képzési rendszer kialakítása, mely feladatokat a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság a Magyar Mérnöki Kamarával együttműködésben látja el.
Milyen további eszközökkel érhető el pozitív változás?
- Ahhoz, hogy az energiaválság hatását csökkentsük, összefogásra van szükség, egyéni és társadalmi szinten is törekednünk kell a fenntarthatóság megteremtésére és a tudatos és hatékony energiafelhasználásra.
Forrás: TIM